Bloggolgatunk

A jó idő beköszöntével nincs kellemesebb egy szabadban töltött esténél. Nincs kellemetlenebb viszont a nyári élményeinket megkeserítő szúnyoghadsereg megjelenésénél. Mi is feltettük magunknak a kérdést: „Mit tehetünk a szúnyogok ellen?”

A JóPont Alapítvány immár két és fél éve végez hiánypótló civil tevékenységet Fejér vármegyében - a Velencei-tó környékén és Székesfehérváron. A szervezet jótékonysági és környezetvédelmi céljaival már több, mint harminc kisebb-nagyobb helyi ügyet karolt fel ez idő alatt, az idei Civil Díj átadó gálájáról pedig a Legsikeresebb adománygyűjtő kampány kategóriájának első díjával térhetett haza.

A Velencei Mentőállomás szomszédságában élek. Szerencsére nagyon kevés dolgunk akad az egészségüggyel, így egészen addig nem tűnt fel, hogy a közelünkben is van mentőállomás, amíg örökbe nem fogadtuk az első kutyánkat.

A héten ünnepeltük székesfehérvári üzletünk első születésnapját. Sarlóka, a JóPont másodszülötte valójában egy nem tudatosan, sokáig előre tervezett gyermek volt, inkább csak úgy spontán és villámgyorsan érkezett az életünkbe egy éve. Mint a legtöbb egyéves, tortát maszatol saját képébe és rengeteg mosollyal ajándékoz meg minket.

Gyermekeim, és bevallom, az ő újhullámos meséik közül az én kedvencem is volt az Állati küldetés. Nem csak azért, mert minden képkockájából áradt, mennyire lenyűgöző dolgokra képes az állatvilág, hanem egy Jimmy nevű karakter miatt, aki úgy vonult be családunkban a köztudatba, mint a LAZAX nagymestere. Mit tud ez a srác?

Anyáknapi híreink következnek, BREAKING NEWS!!! Betörők jártak az egyik JóPontos lakásán, egy május eleji napon a kora délutáni órákban.

A munka ünnepéhez közeledve hadd meséljek Nektek arról a munkáról, amit a JóPont Alapítványnál végzünk.

Mint tudhatjátok, már egyik szívügyünk az állatok védelme és a felelős állattartás népszerűsítése. Minden évben több ezzel kapcsolatos projekt kerül beiktatásra alapítványunknál. Legyen az egy menhely, egy állatvédő szervezet támogatása vagy éppen tájékoztató jellegű akcióink. Adott volt hát a következő nagy álmunk megvalósítása is, hogy a gazdátlanul csavargó, elveszett kutyák hazajutását elősegítsük.

Webáruházunkat azzal a céllal indítottuk, hogy a ránk bízott értékesebb adományokat ne kótyavetyéljük el azért, mert nem találjuk meg adományboltjainkban számukra az értő közönséget. De honnan tudjuk mi, laikusok, hogy mi mennyire értékes? Hogyan ismerjük fel a hozzánk behozott adományok sokaságában azt, ami igazán KINCS?

Egy adománybolti vásárlóra még véletlenül sem lehetne azt mondani, hogy ő átlagos, a fogyasztói társadalom által csak úgy sodort egyszerű vásárló volna! Hogy milyen egy adománybolti vásárló?