Egy JóPontos adományboltos minden reggel úgy indul neki, hátha aznap egy átlagos bolti eladóként tudja majd elvégezni aznapi teendőit. 9:00-kor nyitna, kipakolna, ellenőrziné a termékeket, legyen az poszt, átkérős, webes rendelés vagy újonnan bevett adomány. Készletezne, árazna, frissítene, szortírozna, oda-vissza ingázna a raktár és a bolttér között. Váltana pár szót minden vásárlóval alapítványunk ügyeiről, vásárlási tanácsot adna, elbizonytalanítana, rábeszélne. Számolna, kasszázna. Köszönne, csomagot adna ki, kedélyesen búcsúzna. Körbejárna, rendet tenne, takarítana. Néha szünetet tartana, ebédelne. 17:00-kor bepakolna, zárna, és lekapcsolná a villanyokat. Így menne ez, ha a JóPont Adománybolt egy átlagos bolt lenne. De közel sem az.
Az adományboltost 8:50-kor már szeretetcsomag várja az adománybolt ajtajában. A küszöbre letett adományok útja csupa jószándékkal van ugyan kikövezve, mégis akaratlanul is kibővítik a bolti eladó munkakörét, aki egy-egy ilyen otthagyott zsák kedvéért azonnal felelős hulladékmenedzserré válik. Ruhaszemét, cipőkuka, elektronikai hulladék, papír és műanyag – mind külön szatyorba szelektálódnak.
9:02-kor megérkezik az első Packeta csomagátvevő, aki csillogó szemmel diktálja be a kódot, majd menne is dolgára, ha a csomagküldő rendszer flottul működne. Itt eladónk egyből két új kalapot vesz fel - IT szakember és ügyfélszolgálati asszisztens is lesz egy személyben. A hiba elhárul, mindenki boldog.
9:30-kor átveszik az első posztos rendelést, majd kiderül, hogy a nadrág túl rövid, a póló nem egészen olyan színű, így a vevő mégsem kéri. Ilyen esetben válik az adományboltos döntőbíróvá – ki volt a következő kommentelő a sorban, ki lesz a termék következő jogos próbálója?
10:00-kor a JóPont adományboltos már majdnem eljut a kanapéig, hogy felvegye a napi pakolás fonalát, amikor begurul a parkolóba egy nagy autó, amelynek csomagtartójából egy tucat fekete zsák kerül elő – nincs más hátra, serpává változik. A becipelt zsákokkal megtelik a bolttér, így ettől kezdve sportemberként létezik tovább, aki hármasugró olimpiai bajnokokat meghazudtoló zergelábakon közlekedik az adományok között.
Az adományboltos ebédig nyomozó szerepben tetszeleg: képkeresővel igyekszik beazonosítani a néha bizarrul felfoghatatlan adományokat és felelősen megállapítani azok árát úgy, hogy sem a vásárlóink, sem az alapítványunk által támogatott szervezeteket ne rövidítse meg. Ha feltételezett kincsre bukkan, levegőbe hajítja képzeletbeli Indiana Jones kalapját és beszökell az irodába arról konzultálni.
Ha házaspár érkezik lelkesen bogarászó női féllel - a férjnek társalkodónő; ha pici babás anyuka tér be – bébiszitter; bizonytalanoknak stílustanácsadó, külföldiekkel jeltolmács; amikor leszakad egy polc - karbantartó; iskola után napközis tanítónéni, akciós napokon tömegeket szétválasztó biztonsági őr. Az adományboltos vásárlóhoz hasonlóan az adományboltos eladó is sokoldalú, hűen alapítványunk mottójához: Mindig van egy jó ügyünk! – mindenre vagy egy jó megoldásunk!
És hogy van-e legalább egy olyan mozzanat egy adományboltos életében, ami bombabiztosan, minden nap ugyanúgy történik meg? Szerencsére igen – legalább is Agárdon. Hol hamarabb, hol később, de mindig felbukkan Peti a Gazdaboltból a millió dolláros kérdéssel: ki kér kávét? Ezért (is) megéri minden nap bejönni dolgozni!
