Nem tudom hogy hogyan és mikor vesztettük el a karácsony misztériumát, de a fogyasztói társadalom egészen biztosan egy új irányt szabott az ünnepi időszaknak. Advent hetei a legtöbbünk számára már csak egy túlhajszolt, elintézendő ügyekkel és véget nem érő bevásárlásokkal túlsűrített időszak, melyben igencsak nehéz megtalálni az emberi léptékű és visszafogott ünnepi készülődés hangulatát. Feldíszíted a házad trendi hidegfényű karácsonyi izzókkal, megveszed a zenélő hintalovat (természetesen unikornis kivitelben), megsütöd a konyhai tudományaidhoz mért legfinomabb mézeskalácsot és ha ünnep igazán jó hangulatban köszönt rád, talán még egy csokilikőrt is összedobsz hogy megkínáld vele a belső kört karácsony ünnepén.
De mi is veszett el az izzók fényének és karácsonyi sütemények illatának forgatagában? Mi hiányzik amikor érzékszerveink csordultig vannak ingerekkel? A bőrünkön érezzük a hideg téli szelet, orrunkban a nagyi sütijének illatát, a szánkban forgatjuk még a puncs ízét és fülünk a klasszikus karácsonyi dallamokkal van tele?
Talán csak elfelejettünk mindeközben adni, ajándékozni, örömöt okozni másoknak. Nem olyan formában mint amikor gyermeked a fa alatt megkapja a várva várt ajándékot és ezzel az örömmel a te szíved is csordultig telik hisz belőtted a könnyű ziccert, hanem amikor úgy ajándékozol, hogy nincs mögötte elvárás, nincs mögötte a viszonzás reménye. A sokból vagy éppen a kevésből úgy adni másnak hogy megelégszel az ezzel okozott örömmel. Ennek az ajándéknak pedig már nem a csomagolópapírba burkolt tárgy adja a lényegét, hanem az a szívből jövő gesztus ami lehet egy segítő kéz, egy vigasztaló szó, vagy csupán a csendes, őszinte figyelem is. Ezek által találhatunk vissza csak a karácsony misztériumához, melynek hiányában hiába a modern karácsonyi ízlés által diktált feldíszített fa, a pompázó otthon, a temérdek ajándék és a Merry Christmas dallama, mert „aki nem ismeri fel felebarátjában a mindig más alakban segítséget kérő Krisztust, az mit sem ért a karácsony titkából”. (Szabó Magda)
Ezért arra kérlek, hogy idén állj meg egy pillanatra a rohanásban, és gondolj azokra, akiknek talán pont a mi figyelmünk, szeretetünk, vagy egy apró gesztusunk hiányzik. Legyen az egy meleg étel a nélkülözőknek, egy segítő adomány a rászoruló családoknak, eggyel több kenyér a kosaradban amit nem magadnak veszel.
Találd meg az ajándékozásnak azt a módját ami olyan örömmel tölt el Téged is mint minket akik a JóPont Alapítványnál dolgozunk!
